2015. október 2.- november 6.
A programhoz kapcsolódó kiállítás: Fekete Edit: Cicavízió
A foglalkozás során érintett témák kulcsszavakban:
dramaturgia, emlékezet, vizuális lenyomat, kollázs, műsorgyártás, animáció, felelősség, dinamika, feldolgozás
- Az előkészítő foglalkozás témája: emlékezés és vizualitás – mit rejt egy ember személyes múltja és hogyan ismerhető meg ez a jelenben
- A kiállítás tematikus feldolgozása: Fekete Edit rajzfilmes múltja valamint a holokauszt emlékének képi feldolgozása animáció, rajzfilm és dramaturgia – a formanyelv megismerése
Műhelymunka: “Képsorolás” – történetmesélés – vizuális vázlat – dramaturgiai rendezés – vegyes technika, videó –
________________________________________________________
A kiállításról
Fekete Edit 1923-ban született Budapesten. 12 éves korától rajziskolába járt, majd divatrajztanfolyamot végzett. 16 éves korától ruhaterveit elegáns belvárosi divatszalonoknak és szabás-varrás lapoknak adta el. Járt Jashik Álmos rajziskolájába, vendéghallgató volt a Képző- és Iparművészeti Főiskolán, illetve esti hallgatója a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakának.
A kiállítás, a 92 éves művésznő szerteágazó életművének jelentős állomásait mutatja be, melyeken keresztül a korabeli tévés és rajzfilmes világba nyerhetünk betekintést valamint apró ízelítőt kaphatunk az időszak divatvilágából is.
A kiállítás különlegessége, hogy Fekete Edit szakmai pályafutásával párhuzamosan megismerhetővé válik életének egy sokáig szándékosan elfojtott traumatikus epizódja. 1944-ben Fekete Editet zsidó származása miatt Auschwitzba, aztán Ravensbrückbe végül Neustadt-Glewébe deportálták. Betegen, alig 30 kilósan, de túlélte a haláltáborokat; a felszabadulás körülményei kiestek az emlékezetéből. Gyerekeinek nem mesélt, mert úgy gondolta, mindez nem gyereknek való. A 90-es évektől válik munkáinak témájává az, ami fényképként maródott agyába, amit a háború előtt és a táborokban látott, tapasztalt, átélt.
